Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

Advent 2. hete

ÚJ PERSPEKTÍVÁK

Lukács evangéliuma 21,28

„Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok!”

Mindennapjainkban fizikai értelemben gyakran ugyanazokat az utakat járjuk. Ezeken az utakon ott vannak azok az épületek, fák, autók, sőt olyan emberek is, amiket, illetve akiket mindig megnézünk, mert ez az idők folyamán szinte szertartássá vált. Gyakran azon kapom magamat, hogy már várom, hogy a metróállomás közelében lévő virágárus ma is ott ül-e az íróasztalánál, hogy mint minden reggel, most is köszönhessünk egymásnak. A gyerekeim is elégedetlenkednek, ha a mozgólépcső kivételesen nem használható, és lifttel kell mennünk…

Úgy gondolom azonban, hogy ezek a megszokott perspektívák meg is fosztanak bennünket sokmindentől. Mi történne, ha egyszer egészen tudatosan elhagynánk az egyik perspektívánkat, és helyette újat keresnénk? Évekkel ezelőtt egyszer csak ráébredtem arra, hogy ha a szemmagasságom perspektíváját elhagyom, és az utam során felfelé nézek, olyan érzésem van, mintha egy másik városban járnék. Az épületek egészen másként néznek ki: sokkal szebbek felül mint alul. Fent kevesebb is a történés, viszont észrevehetjük – még a nagyvárosban is – a madarakat, a tetőfedőket, a repülőket és az eget. Amióta ezt felfedeztem, újra és újra hálás vagyok a hétköznapjaim új perspektíváiért.

Advent második hetében a Lukács evangéliumából származó heti ige is új perspektívák felfedezésére bátorít. „Egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket…“ Ahogyan már megállapítottuk, már akkor is szép, új dolgokat fedezhetünk fel, ha szó szerint értjük ezt a felszólítást és aszerint teszünk. Azt, amit mi emberek tehetünk, és ami adott esetben nem is kevés, a fotón a repülőgép jelképezi, ami nemcsak az emberiség első repülési kísérleteinél nyitott új perspektívákat, hanem ma is.

Éppen a mostani nehéz időkben azonban úgy néz ki, mintha az, amit emberek tehetnek, nem volna elég. Ezen a ponton most új perspektíva tárul elénk. Azt is felfedezhetjük ugyanis, amit Isten tett és tehet ma is azért, hogy mi olyan dolgokat fedezhssünk fel, amelyek újak, és amelyekre nem is számítottunk korábban. Ezt szimbolizálja a fotó templomtornya a kereszttel. Az a perspektíva, amelyet advent, azaz Isten érkezése a világba, megnyit, egy olyan élet reményét kelti fel bennünk, amelybe Isten megérkezett, és amelyet ő irányít. Az út pedig, amelyen ezután járhatunk, abba a közösségbe vezet, amely ezekben a napokban és hetekben annyira hiányzik nekünk.

Az új, isteni perspektíva felfedezését kívánom mindannyiunknak erre a hétre!

Wagner Szilárd