Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

 A böjtöt megelőző 4. vasárnap hete

Tanúkat keresünk

Ézsaiás próféta könyve 66,5.

„Jertek és lássátok Isten tetteit! Félelmesek dolgai az emberek között!”

Ma már régiesnek hangzik az „istenfélő ember“ kifejezés, ezért sokan azt gondolják, hogy Isten és az ember viszonyát a félelem határozza meg. Számunkra sem teljesen idegen ez a gondolat, hiszen olykor mi is megéljük, hogy nem tudunk úrrá lenni a természet erői fölött, vagy más megmagyarázhatatlan esemény mögött sejtjük meg Isten jelenlétét. A Szentírás is számtalan olyan csodáról beszél – gondoljunk például Jézus Krisztus gyógyításaira –, amikor maguk a szemtanúk mondják ki, hogy az csak Isten segítségével történhetett meg.

Aki ilyesmit átélt már, egyet biztosan tud: a helyét a világban. A 66. zsoltárnak ez a mondata nem más, mint egy meghívás arra, hogy elfoglaljuk a világban a nekünk kijelölt helyet. Azt a helyet, ahol biztonságban érezhetjük magunkat, és ahol nem kell erőnkön felül teljesítenünk. A mindennapi életünk számtalan valódi kihívásának akkor tudunk leginkább megfelelni, ha nem terhel bennünket a kísértés, hogy újra és újra megkérdőjelezzük az Isten által nekünk ajándékozott kereteket és ezáltal elvesszük a biztos pontokat.

A zsoltáríró meghívása azért is fontos, mert folyamatosan megerősítésre van szükségünk, hogy ma sincsen másként, mint sok ezer évvel ezelőtt. Ma sem lehetetlen, hogy észrevegyük Isten jelenlétének jeleit magunk körül a mindennapi örömökben, a ma sem természetes gyógyulásokban, a nekünk adott életúton megtett biztos lépésekben és abban, amikor örömmel halljuk meg nekünk szóló, továbbsegítő üzenetét.

Wagner Szilárd