Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

R_K_B_by_Haasamatz_pixelio.de

Húsvét utáni 3. hét

A BOLDOGSÁG ÚTJA

2. Korintusi levél 5,17.

„Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.“

Az emberi gondolkodás kezdete óta létezik az az igény, hogy valami olyat hozzunk létre, ami addig nem volt. E folyamat során az emberiség addig megválaszolatlan kérdésekre talált választ, máskor az életet könnyebbé tevő találmányokat, eszközöket hozott létre. Mára a fejlődés mintha kényszerré, vagy legalábbis egy társadalom megmaradásának feltételévé vált. Az ennek nyomán kialakult verseny nem mindenki számára jelent előrelépést, olykor éppen a személyes élet gazdasági alapjainak elvesztéséhez vezet.

Pál apostol egy hasonló dinamikát vázol fel akkor, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lesz boldog az ember. A bibliai tanítás szerint abból indul ki, hogy az ember csak akkor tud boldog lenni, ha összhangba kerül azzal a világgal, amelyet Isten teremtett és amelyben él. Az „új teremtés“ kifejezéssel egyértelművé teszi, hogy erre az útra nem tudunk magunk rálépni. Éppen úgy, mint a világ teremtésekor, itt is Isten kezdeményező tettére van szükség…

Húsvét után, Jézus feltámadásáról megbizonyosodva még biztosabbak lehetünk abban, hogy Isten nemcsak képes rá, hanem meg is teszi velünk, hogy a keresztény hitben egészen másként láthassuk a világot mint azelőtt. Az a fejlődés, amelynek így állunk a szolgálatába, mindvégig emberséges marad, mert az Isten emberszeretetében gyökerezik.

Wagner Szilárd