ISTENNEL NEHÉZ IDŐKÖN ÁT…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

Walter J. Arnold_pixelio.de.

 Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap

SORSKÖZÖSSÉG

Zsoltárok 33,12.

„Boldog az a nemzet, amelynek Istene az ÚR, az a nép, amelyet örökségül választott.“

Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a hitet egy olyan jelenségként értelmezzük, amely egy-egy konkrét személyre vonatkozik. Isten emberre irányuló munkáját különösen a reformátori teológia határozta meg úgy, hogy annak lényege a hit megteremtése. Ez azt jelenti, hogy Isten a Szentlélek munkája által, amelyet az ige és a szentségek által végez, hitet ajándékoz az embernek, majd ezekből a hívővé lett emberekből hozza létre az egyház közösségét. Itt persze fennáll az a veszély – még akkor is, ha valójában nem ezt akarjuk mondani –, hogy a keresztény hit közösségi jellege ezáltal háttérbe szorul.

A Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnap az úgynevezett Izrael-vasárnap. Minden évben ilyenkor arra emlékezünk, hogy a zsidó népet – ahogyan arról Szentírásunk Ószövetsége bizonyságot tesz – Isten egészében választotta ki és hívta el az üdvösségre. Ez mind a mai napig nem változott meg. Ebben az értelemben keresztényekként nemcsak általában vagyunk az üdvösségre irányuló sorsközösségben a zsidó néppel, hanem minden egyes zsidó emberrel is tegnap, ma és holnap egyaránt. Közösen fedezhetjük föl azt az érzést, amely azokra jellemző, akiket Isten támogat és akikről gondoskodik. A zsoltáríró ezt ezekkel a szavakkal fejezi ki: „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr…“

Wagner Szilárd