Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

Szentháromság ünnepe utáni 6. vasárnap

HOVATARTOZÁS

Ézsaiás 43,1.

„De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!“

Kizárólagos igényt formálni valakire a mai időben nem problémamentes dolog, a legtöbben azt mondanák, hogy inkább lehetetlen és elfogadhatatlan. Mégsem lenne egészen igazunk ha azt állítanánk, hogy nincsenek arra vonatkozó próbálkozások, hogy valaki egy másik embert szinte 100%-ig igénybe vegyen. Ilyenkor hangoznak el az olyan mondatok, mint: „Tulajdonképpen mit akarsz elérni az életben?“ vagy „Mit vagy hajlandó feláldozni a céljaid elérése érdekében?“ Rögtön eltölthet bennünket az az érzés, hogy itt valaki többet akar tőlünk mint a rendes munkaidőnket… „Enyém vagy…“

„Enyém vagy.“ – ezt olvassuk Ézsaiás próféta könyvében is. A kijelentés nem csupán egy személyre, hanem egy egész népre vonatkozik. Az kizárólagos isteni igény mégis pozitív kijelentés, hiszen mindazt tartalmazza, amire Izrael népének és minden hivő embernek nagyonis szüksége van: védelmet, irányítást, értelmes életet és reményteljes jövőt. Ezek nélkül valóban félnénk az ismeretlentől. Isten személyesen nekünk ígéri meg a jelenlétét ezekben a szavakban: „Neveden szólítottalak, enyém vagy!“

Wagner Szilárd